Jump to content

EGY TÖBBLETPONT AZ ALÁTÉTFÓLIÁK MINŐSÉGÉBEN

2014-07-21 10:19:30

Az alátéthéjazatok fontos alkotórészei egy funkcióját évtizedeken át ellátó, tartós tetőnek. A megfelelő minőség ebből adódóan elengedhetetlen.

A Bramac Kft. 2014-ben  ünneplte fennállásának harmincadik évét. Az alátétfóliák megjelenése Magyarországon ezzel egyidős és szorosan összefügg azokkal a törekvésekkel, amelyek a rendszerben történő gondolkodást, a tetőfedő szakma kultúrájának megalapozását tűzte ki célul.

Azóta sok idő eltelt, a követelmények megváltoztak, gondoljunk csak bele, hogy mekkora volt két évtizede a tetők átlagos hajlásszöge és milyen hajlású és formájú fedélidomok készülnek ma. Az üres padlásterek beépített térré váltak, nem ritka, hogy sarokkád vagy éppen szauna helyezkedik el a tetőtérben, egészen más kihívásokkal kell tehát a tetőszerkezetnek szembenézni. Másrészt viszont a családi házas építkezésben elterjedt a földszintes építési mód, alacsony hajlású, kontyolt tetősíkokkal, sok esetben nedvességre érzékeny fafödémmel.

Kevesen tudják, de a felhasznált alapanyagok is megváltoztak. Korábban a kizárólag PE (polietilén) bázisú tetőfóliákat manapság egyre inkább felváltják az öregedés, szilárdság, UV-stabilitás tekintetében kedvezőbb tulajdonságú PP (polipropilén) bázisúak. Itt jegyezném meg, hogy a PE anyagú tetőfóliáknál nem fejlődés, hanem egyértelmű minőségromlás következett be, ennek oka, hogy két évtizede a ’’recycling” fogalma ismeretlen volt, míg ma sok esetben elhasznált olajos flakonok és tejfölös dobozok szolgálnak alapanyagul, kizárva ezzel az állandó minőség lehetőségét.

Látjuk tehát, hogy az elvárások szerteágazóak, természetesen a különböző kihívásoknak nem lehet egy termékkel megfelelni.

Átlagos igény esetén is eldöntendő, hogy beépített tetőtérrel vagy üres padlástérrel kell számolnunk.

Vannak azonban esetek, amikor nem megszokott vagy nem átlagosnak mondható igényekről beszélünk, mint amikor szélzáró vagy vízhatlan alátéthéjazat az elvárás. Ezek olyan fogalmak, amelyek 5-10 éve ismeretlenek voltak.

Az égbe szökő energiaárak és a környezettudatos gondolkodás elterjedése miatt egyre nagyobb gondot fordítunk épületeink hőszigetelésére. Főleg felújításnál jellemző, hogy a homlokzat korszerűsítésre kerül, de a tető érintetlenül marad. Ezek a házak kéményként működnek, melyben a meleg oldalra nem, csak felfelé képes haladni.

Fontos tehát, hogy a hőszigetelés kérdését komplexen kezeljük és nem csak a hőszigetelő réteg növelésével lehet javulást elérni. Több nyugat-európai műszaki egyetem végzett kutatást arra vonatkozóan, hogy szélzáró alátéthéjazatok alkalmazásával, mennyi fűtési energiát lehet megtakarítani.

De mit is takar ez a fogalom, mitől szélzáró egy alátéthéjazat?

A magastetők többsége pikkelyes fedésű, mely alatt átszellőztetett légrést találunk. A hőszigetelésünket alátétfólia védi, elsősorban a nedvességtől, másodsorban az áramló levegő hűtő hatásától. Képzeljük el ezt úgy, mintha a tetőbe épített szálas hőszigetelő lenne a pulóverünk, az alátétfólia a széldzsekink. Erős szélben ez utóbbit össze is cipzárazzuk. Az alátétfóliánál ez az átlapolások leragasztását jelenti, fokozva, illetve létrehozva a szélzárást. Az említett kutatás kimutatta, hogy ugyanolyan vastagságú hőszigeteléssel 28% energia-megtakarítás érhető el, ha szélzáró alátéthéjazatot készítünk. Német energiaárak mellet ez 1,7 Euró/négyzetméter/év. Ez azt jelenti, hogy egy szélzáró alátéthéjazat bekerülési többletköltsége még magyarországi (németnél kedvezőbb) gázár mellett is két fűtési szezon alatt megtérülő beruházás.

Segíthetünk? Lépjen kapcsolatba velünk, visszahívjuk! Részletek...